tematikák

Mementó 2007-2011
Képsorozat a mindent túlélő kéményről. Eredetileg a Világégés után megmaradó kéményről szólt a történet...filozofálgatás arról, hogy mit hagyunk magunk mögött...aztán valami több lett belőle. Gondolkodás az időről és a maradandóságról. Részt vettem vele az OMDK-n is.

Fragmentáj 2011-2012
Tekinthető a Mementó folytatásának is. Feltűnik benne a kémény, illetve a kéményes sorozatban is feltűnik a Fragmentáj, a darabokra töredezett világ. A szimbólummá nemesült tárgyak keringése a végtelenben, dacolva az idővel.

Hungária 2009
Képregény Magyarországról, ahogyan én látom. Úrhajó, ami valahonnan megy valahová a legénység viszont elvesztette már a hitét abban, hogy megérkeznek e. Szóval a nihilizmusba menekülve végül mindenki szarul végzi a munkáját...így pedig aztán tényleg senki nem jut sehova.

Nihilisták 2010 – 2012
Alakulófélben lévő képsorozat a mindent elárasztó hitetlenségről. Száj, orr, végtagok és egyéb emberi vonásokat nélkülöző nagyszemű megfigyelők. Nem avatkoznak közbe, hallgatnak, nem akarnak semmit, de jelen vannak és cinikusan figyelnek.

Metamorfózis 2006 – 2010
Húsvirágok minden mennyiségben. Az egyik legrégebbi ötlet amit újra és újra előveszek és kicsit tovább költök. Alakul még ez is. A világ szükségszerű átalakulásának próféciája. Vagy nem.

Novellák egy eddig meg nem nevezett, álnéven megjelenő barátomról, aki egyszer számonkérte rajtam, hogy miért nem építem be az életművembe a barátaimat, szóval azóta helye van neki is a magánmitológiámban. Újabban ritkán találkozunk, de valahogy mindig ott van valahol a horizonton.

Ugyan van neki külön link, de azért leírom mi ez. A ex-barátnőmmel, Melindával egyszer kissé összevesztünk én pedig békülési szándékkal leírtam a nevét, aztán "úgy maradt". Ezzel fejeztem ki felé a szeretettem és, hogy mennyire fontos volt nekem, illetve praktikusan, irtó sokat tanultam ebből. Nagyon jól nyomon követhető a "Melindákon"keresztül a kapcsolatunk és a fejlődésem. Néha kicsit jobban, máskor kevésbé, de azért reagált az aktuális nap eseményeire.
Ez a meditatív dolog – ahogy azt Vida Győző Mester kiválóan megfogalmazta – nálam már-már szakrális jelentőséggel bírt. Egészen a szakításunk napjáig rajzoltam őket, összesen 160 db készült belőle, a jövője egy könyvecske lesz, egy pélány neki, egy nekem. Itt írtam róla bővebben, az egy éves szülinap alkalmából

Nos, ez egy érdekes és nagyon hosszú történet amit már egyszer leírtam. Röviden összefoglalva, a srácok, amik eredetileg saját díszítő motívumnak indultak, később heti képregények lettek az újságban, megjelentek a renegátabb TrúMinionok akik megtehették, hogy bazmegolnak, átalakultak önkifejezési formává, amikor pedig ezt a szöveg írom, örömből rajzolt képregények, amikkel elmondhatom, hogy látom a dolgokat. Tervben van egy Minion könyv, hiszen túl vagyunk a 200. képregényen. De felmerült már egy nagyobb hangvételű, gigászi történet, a "Zuhanás". Azt, hogy mi lesz velük és merre tartunk pontosan, még én se tudom! :)

A DailyMeli megszűnésével maradt egy űr a mindennapjaimban, amit szerettem volna kitölteni valamivel. Egy projekt kellett ami lefoglal és afféle ön-inspirációt ad, ahogy a DailyMeli is tette. Így született a NapiSzörny. Az alapfelvetés: Minden Lehet Szörnyeteg. Azóta zajlik az Ügy. A végcélja ennek is valami kiállítás vagy prezi, könyv, ilyesmi. A lényeg, hogy legyen!

Önkép
Olyan munkák amik személyemhez köthetők. Mármint minden munkám hozzám köthető, de ezeket egészen konkrétan magamról készítettem. Mármint önportrék meg ilyenek.

Hommage á Vajda
Vajda Lajos volt az egyik – ha nem "a" – legnagyobb magyar művészek egyike. A munkássága számtalan módon hatott az enyémre, örök példának, követendő útnak érzem és gondolom. A címke alatt olyan munkáimat találjátok, amik bevallottan Vajdához köthetők



Nincsenek megjegyzések :