20150817

Krisztivelanyár

Ennyi még sose utaztunk, ilyen rövid idő alatt. Épp most számoltam ki, több mint 2000 km-t tettünk keresztbe-kasul az országban. Ennek persze nagyon jó oka van: a tavalyi nyarunk egy nagy, tátongó lyuk, ami elnyelte az időnket és azt hiszem minket is. Ennek a sötét lyuknak pedig csak mélyülése, folytatása volt az idei tanév, ami összefolyva az azt megelőzővel, egy hatalmas, lüktető fekete maszat, benne pályázatokkal, szervezésekkel, megoldhatatlan problémákkal, amiket mégis sikerül megoldani, meg feloldhatatlan ellentmondásokkal amiknek egy részét mégis sikerült feloldani. Sokszor olyan volt, mintha ingoványban igyekeztünk volna ugrálni, és a napra figyelni.

Nem mondom, hogy nem voltak jó pillanatok, mert voltak bőven, de valahogy mindegyiket beárnyékolta az ember agyának hátsó részében megbújó bűntudat, és az ezzel járó kellemetlen nehézség a mellkason. Ami20, KoMa, HarmadikWS, NKA, HÖK, Diploma, konstans pénzhiány, munkák stb. Minden, ami a csövön kifér, és még több, meg az a szó, ami úgy tűnik lézerrel írja be magát az ember életébe: felelősség. Aztán egy ponton észrevettem, hogy felnőttem, megkeményedtem és szigorúbbá váltam. Valahogy nem ugyan olyan a világ, mint előtte volt.

Szóval megígértük magunknak, hogy ez a nyár más lesz. Nem lesznek feladatok. Nem lesz szervezés és munka. Nem lesz semmi, csak mi ketten: bele a nyárba, a napba, a vízbe, a jóba meg kedvesbe. Elindultunk Sopronból, a szélkerekek alól, hogy a nyarunk egy központozás és pontok nélküli hatalmas, összefüggő mondattá váljon. Most, hogy lassan vége, el kell kezdeni emészteni az élményeket és kitalálni, hogy hogyan tovább.

És erről most még nem tudok többet írni. Túl sok minden kavarog még a fejemben ahhoz, hogy letisztítsam az emlékeket és egy koherens, összefüggő egésszé transzformáljam azt a színes, pulzáló valamit, ami ez a nyár volt. A legmozgalmasabb nyaram az összes közül. A legjobb, legkrisztibb és legkrizbóbb. :)

Nincsenek megjegyzések :