20141123

Zene

Egyik nap hazafelé sétáltam. Eszembe jutott egy hang, amit két dalban is hallottam. Vagy legalábbis a két dalból nagyon hasonló dolgokra emlékeztem. Az egyik biztosan az M83 - Midnight City című műve, és az emlékezetes hang, az a nagyon jellegzetes magas...nem is tudom...elektronikusan magasra torzított bútor-talp csiszogás a linóleumon? Mindegy, fogjátok hallani:



A másik dal címe nem jutott eszembe, csak mikor két nappal később a zuhany alatt azon gondolkodtam, hogy mit fogok mondani a második órámon a hallgatóságnak. Aztán egyszer csak bevillant, hogy tulajdonképpen az MGMT - Time to pretend volt a másik szám, aminek a hangulata átszűrődött a szinaptikus kapcsolataim közül.



Nem tudom megmondani miért, de számomra ez a két dal valahogy összekapcsolódik. Biztos mert mindkettőben van egy-egy speciálisan széttorzított magas szinti prüntyögés és mert valahogy hasonló nihilizmust érzek mindkettőben. Meg hiányt. Valami egészen megfoghatatlan dolog miatti hiányérzetet. És nem, nem fogok megint...mindegy. 

Nincsenek megjegyzések :