20100831

Napirajz

Higyjétek el, a nagyméretű füzetben ezek nagyon pici vonalak. :) 

Sopron meg zene meg miegymás

Reggel
Ötkor kelni és a hatórás HÉV-el indulni csodálatos dolog, még ha nem is tűnik annak. Az informatikában elnyámnyult hozzám hasonló digitális véglényeknek ez csodálatos dolog tud lenni.
A Város teljesen kihal. A Főtéri Pestis kereszt ezredjére is ódon nemességgel adózik az új napnak.
Hosszú ideje nem fáztam már. Szerte-szét tányérok és villák a Dumtsa utcában; az éjjel nappal fesztivál ott felejtett műanyag csontvázai. Találkozom a legelső barátnőmmel. Odaköszön, visszaköszönök.
Beiratkozni megyek Sopronba. Mióta vártam már...szükségem van rá. Gyönyörű napfelkeltét nézek végig a Hévből. Elsőként jutok fel a metróból a Keletinél. Világoskék fények járják át a fűtött RailJet szerelvényt, amit ettől hidegnek érzek.
Egy hét múlva ilyenkor egy előadáson ülök majd. Nehéz lenne megmondani mi a valódi oka annak, hogy Sopronba akarok tanulni. Bizonyos tüneteket ellenben fel tudok hozni, amivel példálózhatok. Azt szeretném, ha valamit a szobám egy bizonyos pontjára teszek, az következő nap is ott legyen. Azt szeretném, hogy...
RailJet
Különösek az emberek. Olyan végletesen tudnak ragaszkodni dolgokhoz. Elmesélek egy történetet. A RailJet-en nincs helyjegy, csak azoknak akik külföldre mennek. Ez gyakran képezi félreértések tárgyát.
Ma reggel például egy lány szenvedte meg a dolgot. Lincz-be utazott, tehát volt egy helyjegye is. Azonban nem tudott élni vele, hiszen a helyét két idős hölgy, és irdatlan csomagjaik foglalták el. Nem akartak arrébb ülni a lány kifejezetten modortalan unszolására. "Nincs máshol hely?" kérdezték a hölgyek az intellektuelek kedves nyugalmával.
A lány, felháborodásában, az ablakon keresztül beszélgetett szüleivel. A szájukról ilyesmiket olvastam le, hogy "Mégis mi a faszt képzelnek ezek magukról!" A hős apa akinek a feleségével együtt annyi foga volt mint egy újszülöttnek, valami olyasmit próbált elérni, hogy lánya álljon ki az igazáért. Hiszen az az Ő helye! Az ő univerzuma! Neki van egy jegye ami feljogosítja őt arra, hogy embereket elültessen a -még egyszer mondom- az ő saját helyéről. Végül a vonat elindult, a lány pedig mellettem kötött ki.
Én végül elültem, egy székkel arrébb, hiszen egy úr jegye meg az én helyemre szólt. Ellenben figyeltem kicsit a lányt. Mintha megfosztották volna egy karjától. A szája belefehéredett a gyűlöletbe. Egyfolytában puffogott, hol új szomszédjának, hol magának. Elvették a helyét! Az Ő helyét! Felhívta a szüleit és jó hangosan, hogy a bitorlók is hallják arról beszélt velük, hogy majd jön a kalauz aki megbírságolja ezeket a...ezeket a nem is tudom miket!
Tény, hogy egy jegy ad némi jogosultságot. Valóban egy adott helyre szól. Ugyanakkor az ésszerűség határain belül. A fél kocsi üres volt. Éppen semmi jelentősége nem volt annak, hogy ki hova ül. Ellenben végig parancsolni két idős hölgyet a mozgó vonaton, egy számra hivatkozva enyhén szólva kimeríti a hülyeség fogalmát. Utólag arra jutottam, hogy a helyjegy adta aprócska hatalom morzsa érzése töltötte el a helyét követelő lányt, amivel aztán nem ment semmire. Ezért várta a nagy jótevőt, a hős kalauzt, aki a törvény betűjét betartva igazságot oszt! Na de nincs vége a történetnek.
Az időközben megérkező szerv jegyeket szed. A hölgyeken túlérve a lány egyből belekezd mondókájába. A kék egyenruhás igazságosztó a másodperc tört részéig hallgatja a beszámolót a bitorlókról, majd így szól:
- Értem. Szóval akkor végül van helye? - a lány körülnéz, hogy van e.
- Igen – megbizonyosodott róla, hogy ül.
- Köszöntem. - azzal a kalauz tovább megy.
A végére meg zene. Aki eddig nem ismerte a Röyksopp-ot most itt az alkalom!
Ham meg Röyksopp akkor Trentemøller!
Na és mivel így a végére - már azok akik végighallgatták - szét lenne bárki is, egy kis nyugi, mert a holnapi egy nagyon fontos és csodálatos nap lesz!

20100829

Dolphins Are Monkeys

Ilyeneket kell hallgatni, és ezzel mixelni bulikon: http://www.dragontape.com/ Őrült jó -igaz, egyenlőre még flash alapokon. Nagyjából azt hiánypótolja, hogy a youtube videokat miért nem lehet értelmesen lejátszani egymás után, esetleg dj-zni belőlük. Továbbiakban a Linkek-ben keressétek!

20100828

 Bocsi...ne haragudj.
- Mondjad.
- Ki tudnál segíte...
- Nincs se apróm, se cigim, bocs!
- Nem nem, nem az akartam kérni.
- Ja...akkor bocs, mi kell?
- Hát szóval...nincs egy pár valóság maradványod?
**
A tükör előtt állt, elbizonytalanodva. Végül elszánta magát a döntésre. Kinyomta pattanását, Károlyt. Ezzel is megvolnánk.
**
Szent István Telep felé zakatol a HÉV. A nyitott ablakban támaszkodva engedem az arcomba a levegőt. Lehunyom a szemem, csak fényeket, villanásokat látok. Hallom a kerekek hangját és a mögöttünk lemaradó démonjaim elhaló sikolyait.

20100822

Hangtala én-ek

A Nő

BKV

Bérletet, vagy kibeleznek!

The sketchbook project

Nagyon mókás dologra akadtam, amit ezúton is ajánlanék mindenkinek! Arról van szó, hogy immáron másodjára "rendezik" a The sketchbook project-et. 
Ennek formájában begyűjtenek pár ezer noteszt a világból, hogy aztán az egészet egy vándorkiállítás képében mutassák be a nagyérdeműnek. A kiállítások után az összes noteszt a Brooklyn Art Libary-ben szállásolják el a történelemnek, gondosan katalogizálva minden darabot. 

A móka menete, hogy regisztrálsz, választasz egy témát, elküldesz 25 dollárt (kb 5500 Ft), ők meg küldenek egy noteszt - na tippeljetek, melyik gyártótól, annyit segítek, M betűvel kezdődik -  amit 2011 Január 15-ig tele illik rajzolni, és postára adni.

Az tetszik benne, hogy így egy egészen kis darabja lehetsz a történelemnek, arra az esetre ha véletlenül nem lennél világhírű művész vagy feltaláló, esetleg pornósztár. Ha mégis, akkor persze jó üzletet csináltak. 
Ha valaki New York-ban járna a haverjaid közül, megmondhatod neki, hogy a  Brooklyn Art Libary-ban van egy munkád! Akkor is megéri, ha nem volt még Moleskine-d, mert így majd lesz egy. Az oldalsávban van egy kép, arra kell kattintani, és a project weboldalára jutsz, csiribú csiribá! Ha majd megjön a notesz, ígyekszem írni róla sokat. 

20100821

A komplikált ember


TrúMinionok #38: Nem akarok címet adni a képregényeimnek!


A minionok kapcsán

Olvassátok el figyelmesen ezt a Miniont, és jól véssétek az eszetekbe, mert ez az első történet ami valódi politikai vízhangot generált maga körül. 

Történt egyszer, hogy Augusztus 20-ról rajzoltam címoldalt és képregényt. A minionokkal azt a - szerintem amúgy nagyon helyes - kezdeményezést akartam illusztrálni, ami tudtommal politika mentesen, a Facebookról indult. Miszerint tekintettel az árvíz károkra és károsultakra, ne lőjjünk fel a levegőbe 3 milliárd forintot - és ne gyújtsuk fel vele fél Budát.
Létrejött a képregény, részemről pedig a legérdekesebb része az volt, hogy vastag kontúrokkal, de valahogy mégis színesen megrajzolni az egészet. Okozott némi fejtörést. 
Aztán ma azt mesélte nekem apám, hogy valakikkel, akiknek a nevét nem szívesen, illetve egyáltalán nem mondaná el, a képregényemről beszélgetett. Ezek a névtelen valakik azt mondták, hogy ellentmondásos személyiség vagyok. Rajzolok egy Szent Istvános címoldalt, amit legszívesebben a falra tennének. Aztán írok egy ilyen liberális, LMP-s szellemiségű képregényt! Hiszen az LMP a antitűzijáték-ötlet mögé állt! Az elempé pedig nem jobb oldali! Szóval velem el kéne beszélgetni!
Értékelem nevelő szándékú megmozdulásaikat. De kérem fogadják el nekem, hogy ideológiailag nem vagyok elég képzett, és visítva röhögök a földön kijelentésüktől. Magam jobb oldali szavazónak tartom, de semmiképp se fideszesnek, elempésnek, akárminek. A képregénnyel az álláspontom, és még sok más magyar fiatal álláspontját képviselem, ami egy Facebook kezdeményezésben nyilvánult meg. Nem pedig egy pártét.
Hiszen abszurd az, hogy van olyan, akinek az is kérdés, hogy vajon megfagy e Decemberben, vagy sem, mit pedig sört és vurslit zabálunk a korzón, meg nézzük, ahogy milliárdok égnek el egy ünnep nevében. Egyszerűen nem logikus. De úgy is mondhatnám, hogy hülyeség. 
Ezért örültem annak, hogy végül egy kisebb tüzijátékot rendeztek. Az, hogy ettől én LMP-s liberális mittudoménmi vagyok... Azt gondolom, hogy Szent István se robbantgatna hasonló körülmények között. 


20100820

Kísérletezgetés



Halftone pöttyök

van egy nagyon király illustrator plug-in ami minden fotót vektoros halftone pöttyökké alakít!

20100819

Ez-az

Fotókról
A napfény ami a víz felszínén táncol, ha ráhunyorítasz. Olyankor apó fénycsíkot húz maga után, mint egy kis bogár.
Ilyen a szemedbe sütő nap a kedvesed vállad fölött, ami elvakít és csak az Ő selymes bőrét érzed az ujjbegyeiddel, no meg a hátad csiklandozó fűszálakat.
Mikor meztelenül írsz a noteszedbe, napnyugtakor.
Ha visszaütöd a labdát a hálón túlra és megvakulsz egy pillanatra a napsugaraktól.
Ha lassan lemegy a nap a kapuk mögött, ti meg a vízben maradva -ami ilyenkor a legjobb- dobáljátok még kicsit a labdát.
A vihar, ami úgy villog a túlparton, mintha bombáznának, majd mikor negyed órával később az eső elől menekültök a dülöngélő fák között.
Ha bedobod az érmét, és reméled hogy Messi lesz!
Egy csomó minden, amit nem lehet lefotózni, megörökíteni de nem is kell...mert nem is múlik el igazán soha.
Egy Himnusz
Tücskök ciripelnek a szúnyoghálón túl. Egy gondnok nyitogat ajtókat a szállásokon. A Balatoni éjszaka sugdolózik kint az utcán, viharjelzés villog minden oldaon.
Aztán messzebbről, talán egy, vagy két utcányira felsír egy trombita. Kicsit hamis, kicsit erőtlen, de tisztán hallani. Hagymát nyelek, mikor a dallam felidéz bennem pár sort. Figyelek.
Felkelek az ágyból és lesétálok a kertbe, így jobban hallani. Elmerengek a „dalon”. Azon, hogy tulajdonképpen mit is jelent.
Mikor elfogynak a hangok gyorsan írni kezdek. Eszembe jut, amit egyszer ugyan erről a „dalról” mondott nekem valaki. Azt mondta, ha meghallják az emberek...nem mindenkinek jelenti ugyan azt mint nekünk. Maroknyi székely porlik, mint a szikla...
Megöregszel anyu? 
Anyúúúúú! - affektáltja a kislány. Tessék kicsim? Az anya homlokán apró izzadtság cseppek gördülnek végig. Megöregszem? Még négy perc van a vonat érkezéséig. Balatonkenese mintha olvadozna, hiába a magyar tenger közelsége. 
Az Anya elmosolyodik. Hát az még odébb van kicsim. - megsimogatja lánya arcát. És kórházba megyek majd anya? Előbb utóbb mindenki megöregszik. A nő letörli homlokáról a verítéket.  És te is megöregszel anyu? Igen. És a vonat is megöregszik? Igen Réka, az is megöregszik. Nyikorogva érkezik a rozsdás MÁV szerelvény. 
Otthon az anya fáradtan rogy le egy konyhaszékre. A gyerekek elszaladnak tv-t nézni. Na hogy ment? - kérdezi a konyhába lépő férj. A nő felnéz. Tudod mit kérdezett ma tőlem Réka?Na mit? Hogy mi az élet értelme? A férj, borostája mögött elmosolyodik, felesége nem viszonozza. Azt kérdezte megöregszik e! Meg hogy én megöregszem e, meg a vonat...mondtam, hogy igen, mit mondhattam volna! A férj homlokát ráncok barázdázzák. Édes...figyelj.... Nem, te figyelj! A nő igyekszik visszafogni haragját, nehogy a gyerekek meghallják. Ha megkérdezi, hogy apa megöregszik e mit mondunk majd mi? Kitaláltad már?
Az apa, úgy érzi teste elnehezedik, lerogy az asztalhoz. Édes ezt már sokszor megbeszéltük...mikor összeházasodtunk, tisztában voltál vele, hogy egyszer ezzel is szembe kell néznünk. Igen, de Réka még csak 9 éves! Apró könnycsepp gördül végig a nő arcán. Nézi férje nemes vonásait amik az együtt töltött évek alatt semmit se változtak, a sajátjaival ellentétben.
Édesem... a férj puhán megsimogatja felesége kedves arcát. Majd elmagyarázzuk neki, ha nagyobb lesz. Legrosszabb esetben megnézi a Hegylakót, vagy valamelyik halhatatlanos filmet nem?
Apokalipszis-fürdő

20100816

Toshinori Kondo, Eraldo Bernocchi & Bill Laswell - Tokyo



Messze az egyik legérdekesebb dolgok egyike amit hallgattam eddig. Kívánom mindenkinek szeretettel. Ez a darab Toshinori Kondo, Eraldo Bernocchi & Bill Laswell, 99-es Charged című lemezéről származik.

TrúMinionok #37: Viccek

Igen tudom, bizonyos dolgokban nem vagyok teljesen következetes. :) Szerintem addig jó! 

"Felhők" epilógus

Úgy érzem össze vagyok törve, és celluxszal ragasztották egymáshoz a végtagjaim. Úgy érzem, sose voltam teljesebb, sose voltam helyesebb úton. Úgy érzem mindenki cserbenhagyott. Úgy érzem magam mint a sofőr aki gázolt, de nem állt meg. Úgy érzem magam mint a gyilkos diktátor akinek kezén ezrek vére tapad. Úgy érzem magam mint a forradalmár aki tömegeknek adott reményt. Úgy érzem magam mint a művész aki ihlet nélkül ül egy padon hamburgert majszolva. Olyan mintha a világ egy nagy vászon lenne, aminek minden miliméterére van egy ötletem. Gazdag vagyok, mindenre van pénzem, amire szükségem van. Kukából kotrok magamnak romlott szendvicseket. Nem voltam még boldogabb, sose sírtam ennyit. Megnyertem a főnyereményt, szabad madárként suhanok az égen. Elvettek tőlem mindent, azt a keveset is ami megmaradt. Értem a világot, látom az összefüggéseket, uralom a tetteim. Céltalan sodródom az érthetetlen kérések, feladatok, munkák és kötelességek között. Kipihentem magam, nyugalomban ülök egy kövön, meditálok a napfényben. Kinn álok egy kurva domboldalon és ordítok a világgal. Józan magabiztossággal rajzolok a füzeteimbe, részegen a falhoz csapok minden ceruzát és tollat újra és újra amíg össze nem törnek mind.
Összetörtem. Összeszedtem magam. Káosz őrjöng bennem, rendben sorakoznak a gondolataim. Úgy érzem egyedül vagyok a semmiben. Mellettem állnak azok akiket szeretek. Semmit nem érzek. Szerelmesen nézem a lányt akitől elakad a lélegzetem is.
A tükörbe bámulok. Két üres szempár, se orr, se száj, se végtagok, csak egy váz, törékeny porcelán-baba, megsebzett nihilista. Egy művész...egy grafikus...egy fotós...egy gyerek...egy felnőtt...egy fájós bölcsességfog...egy csomó fájdalomcsillapító.
Harag...végtelen düh és gyűlölet. Szeretet, megértés, megbocsájtás. Önzőség, előzékenység, segítség...egy láb ami lerúgja a többit a hajóról, egy erős kar aki felhúzza akik közel állnak hozzá. Egy kérdés. Egyetlen egy egyszerű kérdés. Ki vagyok én? Eljött az ideje, hogy rájöjjek végre és megvan rá a lehetőségem is.
**
Most egy darabig nem fogok jelentkezni szerintem. Nem töltök fel rajzokat, fotókat írásokat...azt a sok gondolatot, szemetet, szépséget..mittudomén. Elmegyek Sopronba. Albérletbe költözöm. Egyedül. Nincsenek bérlő-társaim. 
Aztán majd nemsokára jelentkezem. Addigra talán én is értem majd, mi történik, nem csak te, ti ketten vagy hárman, Ő, ők, mindenki más. 

Minden jót. 

Vége az első fejezetnek

Scala & Kolacny Brothers - Creep (Radiohead)

20100805

Fúrók


Emberanyag

A formálódó, fortyogó emberanyagban sokféle identitást megtalálhatsz. Vannak akik a művészetből érkeznek, vannak akik az iparból. Mások fémkeresővel igyekeznek megtalálni, kik is ők. Akadnak sima arcúak, vonagló, tekergőző alakok, akik gyantázott puncikkal érkeznek, pulóverrel a nyakukban. Vannak lányok, akik azt kérdik, hova galoppozol és vannak srácok fekete zubbonyban. Vannak felszolgálók, kopasz őrzők, vannak okoskodók és köldöknéző öregek. Vannak kopasz tanárok, akik álszent sajnálatukat fejezik ki és vannak susmusoló intermédiások, lopott bölcsességgel és három gyerekkel. Vannak emberek akiket csak idesodort a szél, Németországból, Angliából. Vannak akik nem értenek semmit. Van olyan aki a fűben csajokat akar felszedni és van olyan aki csak pólót akar rendelni. Van olyan aki nőkkel beszélget és olyan is aki buzi, és mégis. Vannak csaposok, vannak diákok, akik dolgozni akarnak a Szigeten. Vannak öcsik, és vannak húgok, akik elmondják kinek vágnák le a fejét. Vannak egyetemisták. Olyanok akik tönkrementek, elaszalódtak a nihilizmusban. Vannak akik úgy érzik, manipulálnak; megmondják ki mit tegyen. Mások nem mernek a szaksziba fújni, megint mások pedig várják, hogy fújjon valaki. Vannak igazságot hangoztatók, hiszen a fémkereső csak 20 centi mélységig kutat.
Igazságok, hazugságok, incselkedések, flörtök, támadások, aljas közelítések, pofavizitek...

Akadnak emberek akik a kövön ülnek egész nap és figyelnek. Mások a székeken teszik ugyan ezt. Vannak akik tisztes távolban elkerülnek, mások direkt odamennek zavarni. Van aki lerázná a többit, van aki szomjazik a társaságra. Van aki szóvá teszi a szúnyogokat, más meg csak elfordul és legyint. Van aki menteset iszik, van aki alkoholosat...ezernyi ember. Ezernyi fajta sztereotípia. Ezernyi inger, apró játék, finom taktikázás. Van aki feloldoz, van aki nem. Van aki fogja a haját a lánynak, más keményen meghúzza ahogy belé csúszik. Van sokféle élet. Sokféle igaz hazugság.

Én az vagyok aki hazarohan, hogy leírja ezt. Az aki kölcsön kér. Aki hízeleg mikor kell, és legyint akkor mikor nem kéne. Akihez odajönnek, hogy sajnálják. Akinek nem mondanak semmit. Aki hisz abban, hogy hitetlen. Én vagyok aki mást akar. Te nem ez vagy. Te az vagy aki...

20100801

Fénysebesség


Ha a napba nézel, a Múltat látod.