20081028

Pénz | Money

Az állapot, amikor nincs pénz. Nagy baj van. Mindig nagy baj van, de most még nagyobb baj van, és ez csak előrejelzi, hogy ennél is nagyobb baj lesz. Látom az arcokat magam körül. Elgyötört embereket. Dolgoznak, vagy nem dolgoznak, becsületesen vagy kis trükkökkel, és egyiküknek sincs pénzük. Milliók tűnnek el, és a végén senki nem tudja hova lett a pénz, csak az űr marad utána.
Megszenvedi az állapotot minden család, minden apa, anya, minden gyerek. Az ország apránként hiteleket fesz fel. Ezermilliárdokkal dobálóznak komoly öltönyösök, az emberek pedig néznek fel a beláthatatlan magasságokba "Na de hova lett az a sok pénz?". Világválságokról pusmognak, míg apró házakban tépik egymást az éhes, átfagyott emberek. Páran zenét kapcsolnak be, hogy ne hallják a háttérben dúló elkeseredett őrületet. Takaró alá bújnak, távol a káosztól, ami lassan eléri őket, és lerántja róluk a békés menedéket. Lassan mindenkit utolér. Mindenki érzi már, hogy ez így nem jó. Valami nagyon nem stimmel.
Miért van, hogy ugyan úgy üres a pénztárcája annak, aki dolgozik, és annak is, aki nem dolgozik? Miért van, hogy azt mondják az emberek, most nincs pénz? Mindenki ezt mondja. Bármerre nézel. A főnökök, munkások, a barátaid, rokonaid és még a saját vezetőid, a politikusok is, bár ők elegáns és méreg drága öltönyben mondják ezt.
Mi romlott el? Ki a felelős azért, hogy az emberek zsebéből elfogyott a fizetés, és ennek ellenére miért lesz több minden közteher? Miért van az, hogy azt olvasom "A kormány nem lesz olyan bőkezű a közalkalmazottakkal, mint eddig". Eddig bőkezű volt? Észre se vettük.
A bőkezűség megnyilvánulása lehet biztosan, hogy minden nap mérlegelni kell: vacsorát veszünk vagy ebédet. Valami nagyon nem stimmel, és kopaszok olyasmiket kérdeznek, hogy miért nem szavazunk a háztetőről, mármint puskával a kézben. Az öltönyöstől megkérdezték, hogy az átlag magyar ember hogy fog kibékülni az újabb megszorításokkal. "Kénytelen lesz kibékülni vele és elfogadni". Ennyi. Ezt mondták tegnap este a tévében. Köszönjük szépen. Szóval hol van az a háztető?


Bringások vol. 2 update | Bikers vol. 2 update

update: Meg lettem győzve, hogy ezek színesen jobbak. Kösz Peti és Brigi!

Ottó. Gyors. Wallride. Bírja. Munka. Forgatás. Beállítás. Öcsém. Trükkök Újra. Rutin. Még. Következő. Repül. Turisták. Emberek. Forgalom. Korzó. Újak. Fáradtság. Bírod? Féknyom. Klikk. Kurvajó! Kóla. Szia! Elmegy. Folytatás. Sál. Elmegyek.

20081027

Susmus



Susmus van. Emberek sugdolóznak a sötétben. Aztán reggel megint susmus. Mi ez? - kérdezik páran. Hogy került ide? - néz meglepetten egy nő, kezében CBA-s szatyrokkal a fal előtt állva. Egy elegáns öltönybe öltözött üzletember a mobiljába szól "Tartsd egy kicsit." és a színes falra mered. A téglákon sokféle szín és forma. Vonalak kusza összevisszasága, ami egy feliratot formál. A színek pontosan kitalált harmóniája, lendületes formai egyensúly és disszonanciák egymásra halmozva. Szerte a földön flakonok. Páran kinéznek az utca másik oldalán lévő házak ablakaiból, egy izzadtság szagú férfi sört iszik az erkélyén és csóválja a fejté a festményt látva. "Hát ez szörnyű" motyogja egy nő, és kezével eltakarja csodálkozó fia nagy kék szemeit, amíg elviszi őt a grafiti elől. Valaki a rendőrséget tárcsázza egy lakásban.
Pár méterrel arrébb, egy sötét sikátorból halk susmus hallatszik. Baseball sapkás srácok nevetgélnek csendben. Kezükön festék foltok, ruhájuk különös szagot áraszt. Nézik a csodálkozó embereket. A kisebb tömeget, ami összeverődött az este felfújt alkotás körül. Nézik a megdöbbent figurákat. Látják a jól ismert archetípusokat. A tipikus embereket. A tömeget. Egy fotós kattintgatja az álmélkodókat.
Egy új művészet kezd burjánzani, egy új teret meghódítva. A falak rideg városiasságának világát. Színnel tölti meg a Szürke városokat, kritikát, pimasz véleményt csempésznek mindenki látóterébe. Egy, a járdák repedéseiből, panelek közötti szigetelő anyagból, Ladák és Trabantok csomagtartóiból, porból és piszokból egy poros-piszkos művészet születik, és Street Art – nak nevezi magát.


20081025

Személyiség | Personality

Bringások vol. 2 | Bikers vol. 2

Ottó. Gyors. Wallride. Bírja. Munka. Forgatás. Beállítás. Öcsém. Trükkök Újra. Rutin. Még. Következő. Repül. Turisták. Emberek. Forgalom. Korzó. Újak. Fáradtság. Bírod? Féknyom. Klikk. Kurvajó! Kóla. Szia! Elmegy. Folytatás. Sál. Elmegyek.

Bringások vol. 1 | Bikers vol. 1

Ádám. Viccek. Ágak. Lejtő. Felfelé. Öcsém. Aggódom. Súlyos. Gyökerek. Talaj. Levél. Tisztítás. Fények. Aksi. Felvétel. Lefelé. Hangok. Kövek. Zúgás. Svenk. Bemozdul. Mi? Szaladnak. Fekszik. Fáj. Földön. Barátnő. Kóla. Agyrázkódás. Viccek.

20081023

London temetői | Cemeteries of London

Tiszta kéz
Egyszer egy japán origami mester látogatott Szentendrére. Tudjátok, az origami az az elfoglaltság, mikor egy darab papírból például egy olajfúró tornyot hajtogatnak. Ez az origami mester megkérdezte az összesereglett emberektől, hogy szerintük mi kell a hajtogatáshoz. Mik a szükséges tulajdonságok. Rengeteg válasz jött. Valaki azt mondta, hogy precizitás, más azt, hogy jó minőségű papír, volt, aki szerint a fegyelem a kulcs.
A japán mester hallgatta egy darabig a válaszolókat, aztán megmondta nekik, hogy egyiküknek sincs igazuk."Az origamihoz - mondta az öreg mester - egy dolog kell. Tiszta kéz, ami megtisztítja a lelket is". Azzal fogott egy darab szögletes csomagolópapírt, összegyűrte, kihajtogatta, és pár másodperc múlva egy aprócska madarat hajtogatott belőle.
Szóval tiszta kéz. Talán mindennek ez a kulcsa. Ezt érzem mikor egy fárasztó nap után veszek egy forró fürdőt. Ma például bevittem magammal egy bögre kávét, hátradőltem a gőzölgő vízben és éreztem, hogy az összes izmom ellazul végre. Megpihent a lelkem. Mintha minden letisztulna a párában. Aztán mikor elfogyott a kávé, a víz alá hajtottam a fejem, és addig lenn maradtam, míg minden levegőm elfogyott, hogy aztán egy mély lélegzettel térjek magamhoz.

Híd avatás
Mi egy híd? Mi minden lehet egy híd? Átvezetés a túlpartra. Valami új, ismeretlen felé vezető ösvény. Rövidítés, és mint ilyen, felavatásra szorul. Mert minden hidat fel kell avatni. Mindent legalább egyszer fel kell avatni.
Egy hidat pedig sokféleképpen lehet felavatni. A tradicionális verzió egy piros szalag átvágásával kezdődik, meg pezsgővel, rezesbandával, nézelődőkkel, egy bohóccal, aki az ollót fogja...csupa ilyen dologgal. Aztán szerintem az is avatás, hogy az első személyautó végiggurul az újdonsült áthidaláson. Az első biciklis, gyalogos, rolleres, akármi. Fel lehet avatni személyre szabottan is, mikor először mész át rajta busszal, hogy aztán bejegyzést írj róla.
Egy hidat azonban az első haláleset is felavat. Az első csepp vér. Az első üvegszilánkok, karosszéria darabok, fényképező maradványok. Az első krétanyomok a betonon. Az első komor tekintetű helyszínelő, és az első katasztrófa turisták. Az első fotósok, művészek, akik megörökítik a hidat, és annak bárminemű felavatását.

Cemeteries of London


At night they would go walking ‘til the breaking of the day,
The morning is for sleeping…
Through the dark streets they go searching to seek God in their own way,
Save the nighttime for your weeping…
Your weeping…

Singing la lalalala la lé…
And the night over London lay.
So we rode down to the river where the Victoria ghosts pray
for their curses to be broken…
We’d go wandering neath the arches where the witches are and they say
There are ghost towns in the ocean…
The ocean…
Singing la lalalala la lé…
And the night over London lay.

God is in the houses and God is in my head… and all the cemeteries in London…
I see God come in my garden, but I don’t know what he said,
For my heart, it wasn’t open…
Not open…

Singing la lalalala la lé…
and the night over London lay.
Singing la lalalala la lé…
There's no light over London today.




20081022

Kozmosz | Cosmos

Kozmosz, a kutya. Olyan, amelyik pózol a kamerának. Szeretjük is nagyon.