20080228

Design is dead


Design is dead because everybody is a designer

20080224

Pest címke | Pest tag

Csináltam Pestnek egy külön címkét. Tömény város utálat. Egyúttal új linket is ajánlok. http://mrtoledano.com

Istentelen jó fotók vannak fenn.

20080222

Szürke város | Grey city



Ez valami embertelen...van még bármi remény számunkra? Kell, hogy legyen. De akkor valaki mutassa meg nekem mert már nem látom olyan tisztán. Gyűlölöm a Szürke várost. Bűzlik az emberektől, bűzlik a szeméttől, bűzlik a tetteitől... Minden utca, minden ház minden ember, minden rohadt metrószerelvény és busz, minden kő, minden levél...
Megváltás

20080215

Egyszer volt... | Once upon a time...



Boowarnak ajánlom, a régi idők kedvéért. Ma eszembe jutottál.

20080214

Cloverfield

Megnéztük öcsémmel a Cloverfieldet. Azannya...:O Mindenki nézze meg.

20080212

Torz



Embertelen emberek, emberséges állatok
Utálom Budapestet.

20080211

42-es nap | Day 42

Ma volt az év 42. napja...mindenhova törölközővel mentem. Arra a megállapításra jutottam, hogy az emberek ostobák, korlátoltak és kicsinyesek. Mint a Béres csepp reklámban az a gyerek: Mi van? Mindenki agya beszűkült? Én vagyok egyedül szabad?


Aztán arra is rá kellett jönnöm, hogy olyan dolgok, mint olvasás, az kimerül abban, hogy csodálkozva nézik sokan azokat a fura formákat, amiket a "köcsögszemétmittudoménimég" nyelvtantanár betűknek hív.

Gondolkodjanak már szabadabban az emberek, hogy ne legyen ciki, ha jól akarom magam érezni:(

Tudom, hogy necces meg gáz hogy próbálok örülni a dolgoknak, de azért ne oltson már le miatta mindenki, de legalábbis ne gúnyolódjon vele, pláne ha úgy gondolok rá olykor-olykor mint barátomra...

UPDATE:

Remélemsenki nem akar mostanában gyereket, mert nem fogja tudni kifizetni a korházat...megszavazták az egészségügyi törvényt...1 szülés félmillióba fog kerülni, mert nem a TB-d fedezi.

20080207

Rossz nap | Bad day

Reggel van, valami busz félén ácsorgok, Amon Tobin zilált zaj-zenéje festi alá az utazást. Nem is nagyon tudom, hogy keveredtem fel a gépre. Rémlik valami az idegtépő reggeli ébresztésből...a fáradtságból, mert este nem sokat aludtam, jó okkal persze.
Kibambulok az ablakon. Gyönyörűek a felhők. A nap valószínűtlen fénybe öltözteti az eget, ami olyan mintha szilánkokra törtek volna egy csomó gipszbe öntött álmot, aztán egymásra dobálták volna a törmeléket.
Később beúsznak a képbe Békásmegyer paneltöbjei. Hatalmas vasbeton kockák, mi pedíg szinte félve csúszunk be az árnyékukba. Magunk mögött hagyjuk a napfényt. Forgalmi dugót látok, füstöt és szmogot. Az üveg másik oldalán rekedt a káosz. Közben valami jazz-t hallok a fülhallgatómban.
Mintha mindenki eltűnt volna, csak egyedül vagyok a buszon. A többi ember csak elmosódott impresszió. Elfárad a lábam és inkább leülök. Pest egybefüggő szürkesége. A zene is mintha ehhez igazodna. Különös, cyber-jazz. Franc se tudja milyen műfaly. Az egyik előadó Kanadai, a másik Japán.
Zökkenés, Árpád hídon vagyunk. Le az alvilágba. Felsikolt a metró ahogy elindulunk ki az állomásról. Rajzolgatok egy kicsit, egy szép is munka születik. Nagylátoszögű rajz a szerelvény belsejéből. Elég ziláltak a vonalak. Nagyvárad Tér...iskola. A padban ülök. Eltelik egy csomó idő. Mintha nem is szóltam volna ma senkihez. Pedíg biztosan, csak valahogy nem volt emlékezetes egyik beszélgetés se. Kiszáradt a szám. Metró, rajzolni próbálok de nem igazán megy. A tegnapra gondolok. Busz. Megint valami zene, de ez most kicsit funkysabb. Persze sok sok elektronikus prüntyögés van benne.
Két srácot látok. Talán 12-13 évesek lehetnek. Az egyikükön fekete símaszk, és egy fekete szig-szalaggal körbekötött gumibotnak látszó rúd. Nevetgélnek a felhördülésen amit keltenek. Szentendrén vagyok végre megint. Sétálok hazafelé, most is szól a zene de nem tudom micsoda. Fáradt vagyok egy kicsit.
Szomorú és...megbántott...talán kicsit dühös is. Nem csak talán, tényleg dühös vagyok. Nem vészesen csak egy picit. Megint a tegnapra gondolok. Egy szó rémlik fel azokból az időkből, amikor egy jó barátom vígasztaltam, mikor végzett a gimnáziumban: "Változás...el kell fogadnod, mert ez része az életnek". Változás.
Találkozom öcsémmel. Együtt megyünk haza.
Nincs ma kedvem semmihez.
Aztán beszélünk. Át- és megbeszéljük. Most már minden rendben van:)
Zombie hunter

20080206

Üzenet a felhők közé

10 hónap minden percét, közel és távol egyaránt, kézen fogva vagy szóban mondva, leírva és olvasva, ugyan annyira köszönöm. Csodálatos volt és mindíg az lesz, messze, de minden nappal egyre közelebb. Nemsokára.
Akárhogy is van, én vagyok a legszerencsésebb. Ha valamiért, ezért mindenki irígykedhet rám:)


20080201

Koala flash

mert nem is a pandák, hanem a koalák vannak beállva az eukaliptusztól:D


Bolygónk a Föld. Mindenkinek meg kell néznie életében legalább egyszer...de ha megnézted úgyis meg fogod újra.